Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ízvilág

Korfu Ízvilága

411 évig Korfu egy Velencéhez tartozó öböl volt, "kulcs" az Adriára, és természetes volt az arra járó hajók számára : "adjunk sokat a Korfun élőknek, és tanítsuk őket még többre". A Reneszánsz éveiben Velence volt a központja a kereskedelemnek - fűszereket, cukrot kínáltak az árusok - ezzel megkezdődött a luxuscikkek beáramlása Európába. Ez nagy hatást fejtett ki a konyhamuvészetre Korfun, hiszen a velencei főzési stílusok domniáltak. A velenceiek új termékeket hoztak be a szigetre, és megtanították a lakosoknak hogy hogyan kell fogyasztani őket, főként a kukoricát, a paradicsomot, a babot, a paprikát, a kávét és a csokoládét "honosították" meg. Igen rövid idő alatt az új eleségek teljes mértékben az ottlakók mindennapjainak elengedhetetlen részévé váltak, melyek napjainkig is fontos részét alkotját a konyha-művészetnek Korfun.

Napjainkban Korfu konyhája tipikus mediterrán különlegességeket tudhat magáénak, (közös bennük az olíva olaj, a zöldségek, a tészta valamint gyógynövények és fűszerek) mely bemutatja a különbözo hatásokat, amik Korfut érték az idok során. Korfu város ízvilága kifejezetten velencei.

Sok-sok év elteltével a tradíciók még mindig változatlanul élnek a szigeten. Az oda kivándorolt görögök - az Unió ellenére sem hagytak nyomot a helyi konyhaművészetben. A görög konyha nagyméretű terjeszkedése (amiben felfedezhetok a török konyha elemei) a II. Világháború után indult meg.